Cegléden egyetlen csata zajlott január 25-én, az úgynevezett bedei csata, mikor Perczel Mór tábornok megfutamította Ottinger Ferenc osztrák csapatait, és Irsáig üldözte őket. A csata helyén ma emlékmű áll, Perczel Mór szobra pedig a Malom téren található meg. Az 1849-es évben hol osztrák, hol magyar csapatok állomásoztak Cegléden. A harctéren bekövetkező változások miatt, 1849 júliusában egy hétig Cegléd volt a magyar kormány székhelye. A Pesti út 6. szám alatt, Ferenchich József uradalmi tiszttartó házában volt elszállásolva Kossuth Lajos és családja. A július 8-i haditanácson Kossuth mellett részt vett Horváth Mihály miniszter,Perczel Mór, Wysocki József, Aulich Lajos, Dessewffy Arisztid hadtestparancsnokok. De itt tartózkodott Degré Alajos, Bem József (akiről az Ipari Szakmunkásképzőt nevezték el) és Dembiński Henrik is. Mikor nem magyar kézen volt Cegléd, itt szállt meg Jelačić, Schlick és Ottinger is. A megtorlás is elérte a várost: Bobory Károly katolikus papot és Szabó Károly református lelkészt 1853-ban 15 évi fogságra ítélték. A szabadságharc hősei közül Cegléden temették el a váci csata hősét, Földváry Károlyt, vagy a Bemmel Erdélyben harcoló Csutak Kálmánt.

2010.01.25-én a ceglédi moziban előadásra került sor, melyet Dr. Csikány Tamás alezredes, a ZMNE hadtörténelmi tanszék vezetője tartott. Az előadáson nagy számban jelen voltak a város iskoláinak diákjai, a Honvéd Nyugdíjas Klub tagjai és a városi önkormányzat képviselői. Az előadás után koszorúzásra került sor a bedei csata emlékehelyén, valamint a Percel Mór szobránál.